Az élet önmagában rövid, de a szenvedések meghosszabbítják.
"Érezted-e már, hogy menni lenne kedved, s mégis maradnál, ha engedné a sors?"
"Igyekszem vidámságot színlelni, amikor pedig nem vagyok vidám, leplezni a szomorúságomat, hogy ne okozzak bánatot azoknak, akik annyira szeretnek, és annyira aggódnak értem"
"Egy férfi és egy nő kettesben aligha a miatyánkot gyakorolják."
"Szegény eltévedt, fáradt, kicsi angyal."
"Olyan titokzatos világ a könnyek országa."
"Tudom, hogy szeretett, tudta, hogy szeretem. A többi nem rajtunk múlott."
"Hiába vitt messze a szél, szemed fényei itt maradtak."
"Két kis érzelmet sok kilométerrel elválasztani egymástól, olykor elegendő arra, hogy nagy szerelmet hozzon létre."
"Nem lesz több égveled!"
"Szárnyak nélkül nem tudok szállni."
"A magány egész életemben elkísért. A kocsimban, otthon, bárokban, mindenütt. Isten magányosnak szánt engem."
Legnagyobb boldogságukat nagyon egyszerűen le lehetett volna írni:nem voltak többé egyedül. Mi jobb annál, mint azzal lenni, aki szeret, aki tökéletesen megért, aki nem hagyna el a legnagyobb bajban sem? Létezhez értékesebb kapcsolat?
Nem számít, hogy ki volt az apám, az a fontos, hogy én kire emlékszem.
Az első szerelem soha nem múlik el, de mindig véget ér.
Ahogy lassan felnövünk, megtanuljuk, hogy az az ember is, akitől nem is várjuk, okozhat csalódást. Összetörik majd a szíved, talán több, mint egyszer...és napról napra nehezebb lesz. Te is összetöröd majd másokét, szóval emlékezz majd, hogy neked milyen érzés volt! Harcolni fogsz a legjobb barátaid ellen....sőt előfordulhat, hogy beléjük is szeretsz. Az új szerelmed vádolod majd egy régi hibái miatt. Sírsz majd, mert az idő túl gyorsan telik, és elveszítesz valakit, aki közel állt hozzád. Épp ezért készíts sok fényképet, nevess sokat és szeress úgy, mintha sosem bántottak volna: mert minden 60 másodperc, amit szomorúan töltesz, az egy perc boldogság...amit már sosem kapsz vissza....
A kulcs, és ez nagyon fontos, hogy találj valakit, akinek az őrültsége passzol a tiédhez.
Nem cselezheted ki a sors akaratát azzal, hogy a partvonalon álldogállsz, és alacsony tétre fogadsz az élet versenyén. Vagy beszállsz, és mindent kockára teszel a játékban, vagy teljesen kimaradsz belőle. De ha nem játszol, akkor nem is győzhetsz!
....értsd meg, kérlek, szeret valóban téged, pedig furcsa vagy néha igazán. Színjátékot ne tervezz, nem kell semmilyen jelmez, csak menj már, mert vár rád az a lány...
Aki számít, azt te sosem látod, aki valamit is akar az a jóbarátod, aki megesküszik, hogy jóbarát vagy, pedig többnek tart, mint egy jóbarátnak. Az a sumák fajta, az sosem mondja, csak nevetgél, hogy neki nincsen gondja, pedig elevenen eszi meg a penész érted. Sokra képes, aki szeret Téged! / Hiperkarma /
Ha igazán élnél, én a válladról nézném végig, ahogy élek valaki mással... egyedül ébren, mindennek háttal.
Három dolog van, amire minden lánynak szüksége van az életben: alkohol, hogy erősebbé tegye. Szerelem, hogy gyengébbé tegye. És a legjobb barátok, hogy felszedjék őt, amikor alkohol és szerelem miatt a padlón van...
"- Hát hová lettek ebből az országból a normális emberek?
- Diliházba csukatták magukat, hogy legyen egy kis nyugalmuk."
Ebben az országban kétféle ember él. Vannak az idióták, meg a még idiótábbak.
" Van úgy, hogy egyetlen őrült tetten múlik az egész élet. " Avatar
" Amikor születtem, nem jeleztek nagyot
messiás mutató különös csillagok
csak az anyám tudta,
hogy királyfi vagyok." / Mécs László /
" Azt mondják, nem is éltünk igazán, ha nincs sok megbánni valónk."
" Ha meg akarjuk érteni az ember lényegét, mindenekelőtt a múltjával kell tisztában lennünk."
" Mindenkinek jogában áll hülyének lenni, de te bántóan visszaélsz a lehetőséggel!"
" Az emlékeink az egyetlen kapcsolatunk a múlttal. A segítségükkel újra és újra ölelhetünk, csókolhatunk, nevethetünk és sírhatunk. Nagyon értékesek!"
" A részegség a gyengéknek való, azoknak a mankója, akik nem elég erősek ahhoz, hogy a saját szájuk íze szerint éljék az életüket, és megálljanak a lábukon. A pia menekülés."
" A legnagyobb télben tanultam meg, hogy legyőzhetetlen nyár lakozik bennem."
" Szeretem, ahogy megcsillan a hajad a fényben, szeretem, ahogy mosolyogsz, amikor épp nem bújkálsz, vagy nem pózolsz senkinek. Szeretem a nevetésed, szeretem, ahogy megtelik csobogó bánattal a hangod, mint a nyári eső. Szeretem a szemeidet, a boldogtalanságodat. Szeretlek."
|